A helyi klímareziliencia intézkedések támogatása

Előkészítés

• A helyi éghajlat-alkalmazkodási terv és az érdekelt felek alapos ismerete.
• Az éghajlat-alkalmazkodással és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos technikai ismeretek elengedhetetlenek.

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

• A 3.4. pontban felsorolt tevékenységek segíthetnek mind a pedagógusok, mind a tanulók felkészülésében erre a tevékenységre.

A tevékenység szintjei 

1. Csoportos kezdeményezés 
2. Önkormányzati projekt

1. szint: Csoportos kezdeményezés

1. A gyakorlatot azzal kezdjük, hogy kiemeljük: a csoportos kezdeményezésnek egy olyan projekt kidolgozásában kell megvalósulnia, amelyet helyben, az iskola/egyetem, a közösség és/vagy az ökoszisztéma javára valósítanak meg. A projektnek az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodóképesség fejlesztését kell céloznia. Fókuszában állhat az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzése, korlátozása és/vagy azokból való kilábalás. Fókuszában állhat az egyének, közösségek vagy ökoszisztémák alkalmazkodóképességének fejlesztése, vagy ezek kombinációja. Fókuszában állhat a tudatosságnövelés, a természetalapú megoldások, a művészetek és a történetmesélés, … és/vagy a közösségi cselekvés. A projektnek a teljes csoport számára meghatározott időkereten belül megvalósíthatónak kell lennie.
2. Jelentse be, hogy a tanulóknak egy hét áll rendelkezésükre, hogy egyénileg gondolkodjanak el azon, milyen típusú projekt érdekelné őket leginkább, és határozzák meg, mivel szeretnének hozzájárulni. A pontosabb projektötleteket is szívesen fogadjuk.
3. Egy hét elteltével kérje meg a tanulókat, hogy rövid szövegekkel, rajzokkal és beszélgetésekkel osszák meg, mi érdekel őket, és ez alapján alakítson 3-6 fős csoportokat, amelyek együtt fognak dolgozni. Egy csoport nem lehet 3 tanulónál kisebb.
4. Adjon a tanulóknak néhány hetet, hogy pontosítsák ötleteiket, beleértve egy részletesebb tervet, amely tartalmazza a kontextust, a megoldani kívánt kihívást, a megközelítést, a megvalósítani kívánt tevékenységeket, az időkeretet, a várható konkrét eredményeket és a várható helyi hatásokat. A tevékenységeknek pénzügyi támogatás nélkül is megvalósíthatóknak kell lenniük, és bevonhatják a közösség tagjait is.
5. Ösztönözze a tanulókat, hogy keressenek a közösségben olyan szakembereket és más szakértőket, akik visszajelzést adhatnak kezdeményezésükre. Hívja meg a tanulókat, hogy tartsanak néhány virtuális vagy személyes csoportos megbeszélést, feltéve, hogy ez utóbbi 18 év alatti tanulók esetében a szülők engedélyével történik.
6. Kérje meg az egyes tanulói csoportokat, hogy teszteljék ötletüket egy első, kis léptékű prototípuson, hogy több információt gyűjtsenek a jelenlegi megközelítésük lehetséges korlátairól. Ez segíthet a tanulóknak kezdeményezésük tervezésének javításában, mielőtt azt nagyobb léptékben megvalósítanák.
7. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak, hogy együtt dolgozzanak kezdeményezéseiken, beszámoljanak az előrehaladásról és/vagy kérdéseket tegyenek fel Önnek vagy a csoportnak.
8. Kövesse nyomon a kezdeményezés megvalósításának ütemtervét, és ünnepelje meg a kezdeményezések sikerét egy záróünnepséggel, amelyen lehetőség szerint bemutathatják eredményeiket az iskola/egyetem többi tanulója és a szülők is.

2. szint: Önkormányzati projekt

1. Kérje meg a tanulókat, hogy tanulmányozzák a települési alkalmazkodási tervet (ha van ilyen), vagy vegyék fel a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, hogy többet megtudjanak az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és/vagy a helyi reziliencia építése érdekében kidolgozott tervek, programok, projektek típusáról. Ha nincsenek éghajlat-alkalmazkodási és/vagy reziliencia-növelési intézkedések, a tanulók érdeklődhetnek a környezet védelmét, a zöldterületek bővítését és/vagy a helyi ökoszisztémák helyreállítását célzó tervek, programok vagy projektek iránt. Ez kiindulópont lehet az alkalmazkodás természetalapú megoldásainak előmozdítására.
2. Ösztönözze a tanulókat, hogy tájékozódjanak arról, hogy a helyi önkormányzat nyitott-e arra, hogy a tanulók támogassák őket a helyi éghajlat-alkalmazkodási terv végrehajtásában és/vagy új intézkedések kidolgozásában a helyi éghajlati reziliencia növelése érdekében. Ha érdeklődés mutatkozik, fontos egyértelműen meghatározni a kormány és a különböző tanulói csoportok elvárásait, valamint a kommunikáció módját, a várható eredményeket és az együttműködés ütemtervét.
3. Javasoljuk minden tanulói csoportnak, hogy szánjon időt arra, hogy közvetlenül a helyi önkormányzatoktól tájékozódjon a már végrehajtott intézkedésekről, a felmerült lehetséges kihívásokról és az önkormányzat éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos hosszabb távú elképzeléseiről. Fontos, hogy meglátogassák a projektek megvalósításának helyszíneit. Érdemes beszélgetni a korábbi vagy folyamatban lévő projektek kedvezményezettjeivel is.
4. Ösztönözze a tanulókat, hogy rendszeres találkozókat szervezzenek önkormányzati partnereikkel, hogy ellenőrizzék, hogy támogatásuk a kívánt hatást érte-e el, vagy hogy az új kezdeményezés, amelyen dolgoznak, megfelel-e az önkormányzat igényeinek.
5. Kérje meg a tanulókat, hogy dokumentálják a tapasztalataikat, a tevékenységüket, valamint a projekt során felmerült nehézségeket. Kérje meg az egyes tanulói csoportokat, hogy a projekt vagy a projektterv befejezésekor írjanak egy rövid összefoglaló jelentést.
6. A projekt végén szervezzen bemutatót és ünnepséget az iskolában/egyetemen, hogy a különböző tanulói csoportok bemutathassák projektjüket vagy projekttervüket, valamint a tanulságokat. Ha lehetséges, hívja meg az önkormányzat képviselőit és más közösségi tagokat is.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Mit tegyünk?

• Ösztönözze a tanulókat, hogy töltsenek időt a helyszínen és a közösség különböző tagjaival, hogy jobban megértsék a projektjük vagy kezdeményezésük megvalósításának kontextusát.

Mit ne tegyünk?

• Ne készítse elő túlzottan a tanulók munkáját azzal, hogy előre kutatást végez és felveszi a kapcsolatot az összes releváns érdekelt féllel. Ennek az ő projektjüknek kell lennie, és értéke nem annyira az eredmények minőségében rejlik, hanem abban, hogy a csoport képes-e együtt kezdeményezni.

Alkalmazások

Arra biztatjuk Önt, hogy igazítsa ezt a tevékenységet tanulói egyedi igényeihez, figyelembe véve többek között a neurodiverzitásukat is. Amikor eszközeinket és gyakorlatainkat neurodivergens tanulók számára adaptálja, kérjük, ne feledje: itt nem az a cél, hogy úgy bánjon másokkal, ahogyan Ön szeretné, hogy Önnel bánjanak, hanem az, hogy úgy bánjon velük, ahogyan ők szeretnék, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, figyeljen, és maradjon nyitott a különféle megoldási módokra.

Hivatkozások

Ezt a tevékenységet a One Resilient Earth tervezte, és az EPIC-N modell ihlette. 

• Budowle, Rachael, Eric Krszjzaniek és Chelsea Taylor. „A diákok mint a közösség és az egyetemek közötti fenntarthatósági átmeneti partnerségek változásait előmozdító szereplők.” Sustainability 13.11 (2021): 6036.
• Daneri, Daniel Rosenberg, Gregory Trencher és John Petersen. „A diákok mint változás előmozdítói egy város egészét érintő fenntarthatósági átalakulásban: az Oberlin-projekt az Oberlin College-ban.” Current Opinion in Environmental Sustainability 16 (2015): 14-21.
• Gruber, James S. et al. „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása: stratégiák a közösségi részvétel és az egyetemek és közösségek közötti partnerségek előmozdítására.” Journal of Environmental Studies and Sciences 7 (2017): 10–24.
• Hahn, Micah B. és társai: „Együttműködés az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban egyetemek, közösségek és önkormányzatok részvételével: esettanulmány Anchorage-ból, Alaszka.” Local Environment 25.9 (2020): 648–665.