Tevékenység 5.1.1:

Iskolai komposzt létrehozása

Áttekintés

Az iskolai komposzt létrehozása egy gyakorlati tevékenység, amely megtanítja a tanulóknak a talaj egészségének regenerálásának és a hulladék csökkentésének fontosságát. A komposztálás a szerves hulladékot tápanyagokban gazdag talajjá alakítja, amely felhasználható egészségesebb növények termesztésére, a műtrágyák iránti igény csökkentésére és az iskolai kertek szén-dioxid-megkötő képességének növelésére. Megjegyzés: Svédországban az élelmiszer-komposzt létrehozásához engedély szükséges. Ha kétség merül fel, ellenőrizze a helyi jogszabályokat az élelmiszer-hulladékok és más szerves anyagok komposztálásának lehetőségéről.

Tantervi kapcsolódás

Természettudományok, Földrajz, Tantárgyközi és globális kompetenciák

Fejlesztett kompetenciák

Gondoskodás, Együttműködés, Összekapcsolódáson alapuló gondolkodás, A természettel való kapcsolat

Előkészítés

  • A komposztládákhoz szükséges anyagok beszerzése

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

  • A komposztálás alapelveinek alapvető ismerete

A tevékenység lépései

  1. A komposztládák/szerkezetek építése
  2. Hulladék elhelyezése
  3. Karbantartás és nyomon követés
  4. A komposzt felhasználása

1. lépés: A komposztládák/szerkezetek építése

  1. Készítsen vagy szereljen össze egy komposztládát fa raklapokból vagy más anyagokból, ügyelve arra, hogy a lécek vagy lyukak biztosítsák a levegő áramlását. A ládának három fő részre kell oszlania: egy rész az új hulladékok tárolására, egy rész az aktív komposztálásra és egy rész a kész komposzt tárolására.
  2. Magyarázza el, miért fontos a zöld és barna anyagok réteges elhelyezése, a komposzt nedves, de nem vizes állapotának fenntartása, valamint a rendszeres forgatás az oxigénellátás érdekében.
Learners building a compost bin. Photo: Marte Maurabakken/Climate Creativity.
Komposztládát építő tanulók. Fotó: Marte Maurabakken/Climate Creativity.

2. lépés: Hulladék elhelyezése

  1. Vonja be a tanulókat az iskolai ebédből származó szerves hulladékok (pl. gyümölcshéjak, zöldséghulladékok) rendszeres komposztba helyezésébe. Emlékeztesse őket, hogy barna anyagokat (pl. leveleket vagy kartont) is adjanak hozzá a jó egyensúly fenntartása érdekében.
  2. Tanítsa meg a tanulóknak, hogy mely anyagok komposztálhatók és melyek nem (pl. hús, tejtermékek, zsíros ételek).


3. lépés: Karbantartás és nyomon követés

  1. Rendszeresen (hetente vagy kéthetente) forgassa át a komposztot lapáttal vagy villával, hogy levegőhöz jusson, és így gyorsuljon a bomlási folyamat.
  2. Figyelje a komposzt állapotát: hőmérséklet, nedvesség és szag (nem szabad rossz szaga legyen).
  3. Amikor a komposzt sötét és morzsás lesz (kb. 3-4 hónap), akkor készen áll az iskolai kertben vagy virágágyásokban való felhasználásra.

4. lépés: A komposzt felhasználása

  1. Használják fel az elkészült komposztot a kerti talaj gazdagítására, elősegítve a növények egészséges fejlődését. Beszélgessenek arról, hogyan járul hozzá ez a folyamat a szénmegkötéshez és a talaj megújításához (regenerációjához), összekötve ezt az éghajlati rezilienciával és a fenntartható földhasználattal.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Mit tegyünk?

  • Helyezze a komposztládát napos helyre, hogy elősegítse a bomlást.
  • Győződjön meg arról, hogy a terület a tanulók és a személyzet számára hozzáférhető, de az osztálytermektől távol van, hogy elkerülje a szagokat és a kártevőket.
  • Tartsa a komposztládákat fedve, hogy rágcsálók, rovarok vagy kóbor állatok ne jussanak be.
  • Helyezzen a komposztládák mellé egyértelmű táblákat, amelyek jelzik, hogy mit lehet és mit nem lehet komposztálni. A ládákat fel is címkézheti élelmiszer-hulladékok, barna anyagok és nem komposztálható tárgyak számára.
  • Opcionális: Alakítson egy csapatot a tanulókból, tanárokból és esetleg a szülőkből vagy a személyzetből, akik felelősek lesznek a komposztáló rendszer kezeléséért.

Mit ne tegyünk?

  • Ne tegyen bele húst, tejterméket vagy zsíros ételeket, mert ezek vonzzák a kártevőket és lassítják a bomlást.  Ne tegyen bele műanyagot, üveget vagy fémet sem, mert ezek szennyezhetik a komposztot.
  • Ne tegyen bele beteg növényeket vagy magokat tartalmazó gyomokat, mert ezek túlélhetik a komposztálási folyamatot, és a komposzt felhasználásakor betegségeket vagy gyomokat terjeszthetnek a kertjében.

Alkalmazások

A komposztáló eszközt összekapcsolhatja a permakultúra kert létrehozásával és fenntartásával (5.1.2).

Ha a tanulók nagyon fiatalok vagy mozgásuk korlátozott, fontolja meg alternatívaként a gilisztás komposztálót (vermikomposztálás). Ez a módszer könnyebben kezelhető és beltéren is elvégezhető. Itt találhat további információkat a vermikomposztálásról az iskolában

Arra biztatjuk Önt, hogy igazítsa ezt a tevékenységet tanulói egyedi igényeihez, figyelembe véve többek között a neurodiverzitásukat is. Amikor eszközeinket és gyakorlatainkat neurodivergens tanulók számára adaptálja, kérjük, ne feledje: itt nem az a cél, hogy úgy bánjon másokkal, ahogyan Ön szeretné, hogy Önnel bánjanak, hanem az, hogy úgy bánjon velük, ahogyan ők szeretnék, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, figyeljen, és maradjon nyitott a különféle megoldási módokra.

Hivatkozások

Ezt a tevékenységet a REAL School Budapest tervezte.

Ha részletesebb útmutatót szeretne az iskolai komposztálásról, javasoljuk, hogy olvassa el a Cornell Waste Management Institute School Composting – Let’s Get Growing! című útmutatóját.

Trautmann, N. M., & Krasny, M. E. (1998). Komposztálás az osztályteremben: Tudományos kutatás középiskolások számára. Kendall/Hunt Publishing Company.

Photo by Carmelo Zamora, REAL School Budapest

Alap információ

  • Korosztály: 6+
  • Időtartam: Hosszabb projektek
  • Csoport mérete: Rugalmas

Osztály vagy az egész iskola részvétele.

  • Nehézségi szint: Középhaladó

  • Szükséges anyagok/hely: • Komposztládák vagy azok elkészítéséhez szükséges anyagok • Szerves hulladék (gyümölcs héja, zöldséghulladék) • Barna anyagok (levelek, karton), • Lapát vagy vasvilla
  • Helyszín: Kültéri

  • Külső érdekelt felek bevonása: Nem