Empatikus kommunikáció

Előkészítés

• Készítse el a szituációs kártyákat. Ezeket a kártyákat papírból vagy kartonból lehet elkészíteni, és rájuk kell írni vagy rajzolni egy negatív szituációt, amellyel a tanulók találkozhatnak – például, hogy úgy érzik, nincs senki, akivel beszélhetnének az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmaikról. Vegye figyelembe a tanulók életét és társadalmi dinamikáját. Milyen kihívásokkal szembesülhetnek? Próbáljon olyan szituációkat leírni, amelyek relevánsak számukra.

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

• A 3.3.1. „Aktív hallgatás” tevékenység hasznos alapot ad ehhez a tevékenységhez, de nem kötelező.   

A tevékenység szintjei 

1. Empátia cipő
2. Új szokások
3. Empátia-üveg

1. szint: Empatikus cipők

1. Kezdje azzal, hogy megkérdezi az osztályt: „Mi az az empátia?”. Adjon időt a válaszokra és a beszélgetésre. Készíthet egy gondolattérképet a válaszokból. Ezután magyarázza el, hogy az empátia azt jelenti, hogy megértjük és törődünk azzal, hogy mások hogyan érznek. Olyan, mintha a másik helyébe lépnénk, és a világot az ő szemszögéből látnánk. 
2. Ezután kérdezze meg: „Mit jelent empátiával kommunikálni?” Adjon időt a válaszokra és a megbeszélésre. A válaszokat felveheti a gondolattérképre. Ezután magyarázza el, hogy az empátiával való kommunikáció több, mint a másik szavainak hallgatása és kimondása – az empátiával való kommunikációhoz a beszélgetés minden résztvevőjének el kell ismernie a másik érzéseit és nézőpontját. Olyan, mintha a másik helyébe lépnénk, ahogy ő a miénkbe.
3. Készítsd el a cipődet: adj minden tanulónak egy darab papírt és egy filctollat, és kérdd meg őket, hogy rajzolják le a saját cipőjüket. Adj időt a tanulóknak, hogy személyre szabják a cipőt, és a sajátjukká tegyék. Ez a cipő fogja őket, az érzéseiket és a világra vonatkozó egyedi nézőpontjukat képviselni. 
4. Helyzetkártyák: 
   1. Kérje meg a tanulókat, hogy párokat alkossanak, és adjon minden párnak egy helyzetkártyát. 
   2. Kérdezd meg a tanulókat: „Hogyan éreznéd magad ebben a helyzetben?”.
   3. Adjon időt a tanulóknak, hogy megosszák egymással a gondolataikat. 
   4. Kérje meg a tanulókat, hogy cseréljenek cipőt a partnerükkel, hogy szimbolizálják, hogy egymás helyébe lépnek. 
   5. Adjon nekik időt, hogy átgondolják egymás helyzetét, és megértsék egymás nézőpontját és érzéseit. 
   6. Kérje meg a tanulókat, hogy gondolják át, hogyan éreznének a helyzetben, ha most a másik személy szemszögéből néznének a dolgokra, vagyis ha a másik személy helyébe lépnének. 
   7. Adjon időt a tanulóknak, hogy átgondolják és megosszák gondolataikat. 
   8. Ösztönözze a tanulókat, hogy folytassák a beszélgetést a helyzetről, és ezúttal mindegyikük vegye figyelembe a másik szemszögét és érzéseit. A két cipő együtt most már egy pár.

2. szint: Új szokások

1. Kérje meg a tanulókat, hogy a következő héten gyakorolják az empátiával való kommunikációt. Ha lehetséges, kérje meg őket, hogy jegyezzenek fel minden kísérletet vagy felismerést egy naplóba.  
2. A hét végén kérje meg a tanulókat, hogy osszák meg tapasztalataikat az osztállyal.

3. szint: Empatia-üveg

1. Helyezzen egy kis lyukkal vagy réssel ellátott edényt a tanterem közös területére. Nevezze el az edényt empátia edénynek. Az edény mellé tegyen papírcetliket, amelyekre a tanulók felírhatják empátiával kapcsolatos tapasztalataikat. 
2. Kérje meg a tanulókat, hogy írják rá a nevüket, vagy névtelenül dobják a papírokat az üvegbe. 
3. Hetente egyszer vegyen ki egy papírcetlit, és olvassa fel hangosan az osztálynak, hogy megvitassák és átgondolják.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Tennivalók

• Készítsen releváns és életkorhoz megfelelő szituációs kártyákat, és párosítsa a tanulókat úgy, hogy bővíthessék látókörüket.

Ne

• Ne készítsen olyan szituációs kártyákat, amelyek traumatikusak vagy más módon nem megfelelőek lehetnek.

Alkalmazások

• Ha a tanulóknak nehézséget okoz a feladat megértése, akkor jó megoldás lehet, ha két önkéntes tanulót kér meg, hogy mutassák be a feladatot az osztály előtt. 
• Ha a tanulóid már rendelkeznek empátiával és önreflexióval, megkérheted őket, hogy készítsenek saját helyzetkártyákat.
• Ha a tevékenység művészeti és kézműves részét szeretnéd hangsúlyozni, nyugodtan légy kreatív a tanulók által cipő készítéséhez használható anyagok kiválasztásában.
• Ha a tanulóknak nehézséget okoz a cipő elkészítése, fontolja meg, hogy olyan kérdéseket tegyen fel nekik, amelyek ösztönözhetik kreativitásukat és önkifejezésüket.
• Ha a tanulóknak nehézséget okoz az érzelmek kifejezése, fontolja meg, hogy adjon nekik piktogramokat, amelyekkel kifejezhetik az érzelmeket.

Kérjük, hogy a tanulók egyedi igényeihez igazítsa ezt a tevékenységet, figyelembe véve neurológiai sokféleségüket is. A neurodiverz tanulók számára eszközöket és tevékenységeket adaptálva vegye figyelembe, hogy nem arról van szó, hogy másokat úgy kezeljük, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, hanem arról, hogy ők hogyan szeretnének, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, hallgasson, és legyen nyitott a különböző tanulási és részvételi módszerekre.

Hivatkozások

Ezt az eszközt a Legacy17 készítette és tervezte, ihletet pedig a The Mustard Seed „Empátia: Tedd magad más helyébe” című tevékenységéből merített, amely itt található, és kiegészítő forrásként használható azoknak a tanároknak, akik üres cipőnyomtatványokat szeretnének. Ez különösen hasznos lehet a fiatalabb tanulók számára.

Ha érdekel, hogy a mások cipőjébe lépés témájához kapcsolódó művészeti folyamatok hogyan segíthetik a társadalmi kapcsolatokat és az együttműködést, olvass el ezt a cikket:

• Martínez-López de Castro, R.; Alvariñas-Villaverde, M.; Pino-Juste, M.; Domínguez-Lloria, S. Designing and Evaluation of an Artistic Experience for the Development of Empathic Capacity: “Stepping into Others’ Shoes”. Brain Sci.2022, 12, 1565. https://doi.org/10.3390/brainsci12111565 

Javaslatok szituációs kártyákhoz

A beporzók védelmezője

Javasolsz, hogy hozzatok létre egy kis beporzó kertet az iskolaudvaron/a közösségetekben, hogy támogassátok a helyi méhpopulációt, de a barátaid elutasítják az ötletet, és úgy döntenek, hogy inkább a szabadidejüket a közösségi médián töltik.

Helyedbe képzelve: Hogyan éreznéd magad, ha a környezetvédelmi aggodalmaidat figyelmen kívül hagynák? Milyen támogatásra lenne szükséged ahhoz, hogy továbbra is a változás mellett állj ki?

A magányos takarító

Szervez egy campus/szomszédsági takarítási napot, és megérkezik a felszereléssel, de csak két másik ember jelenik meg, míg a több tucatnyi, aki jelezte, hogy eljön, nem tűnik fel.

Helyedbe képzelve: milyen érzés kezdeményezni környezetvédelmi akciót, de nem érezni támogatást? Mi motiválna arra, hogy a gyenge részvétel ellenére továbbra is szervezkedj?

Az újrahasznosítás bajnoka

Otthon vagy a kollégiumi/közös lakásodban gondosan szelektálod a hulladékot, de rájössz, hogy a lakótársaid mindent a szemétbe dobnak, tönkretéve az erőfeszítéseidet.

Helyedben: Hogyan éreznéd magad, ha a környezetvédelmi erőfeszítéseid látszólag hiábavalónak bizonyulnának? Hogyan kezelnéd ezt a helyzetet a lakótársaiddal?

A vízharcos

Egy csoportos beszélgetés során, amelynek témája a növekvő közüzemi költségek, egyszerű víztakarékossági intézkedéseket javasolsz, de valaki azt válaszolja: „Nincs szárazság, nyugi”, és a többiek nevetnek.

Helyedbe képzelve: milyen érzés, amikor a környezettudatosságodat túlreagálásnak tartják? Mi segítene abban, hogy továbbra is megosszd a fenntartható ötleteidet?

A tudatos fogyasztó

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében használt ruhákat viselsz és biciklizel ahelyett, hogy autóval járnál, de osztálytársaid megjegyzéseket tesznek, mint például: „Nincs pénzed?” vagy „Ez olyan túlzás”.

Helyedbe képzelve: Hogy éreznéd magad, ha a fenntartható döntéseidet félreértenék vagy kigúnyolnák? Milyen támogatás segítene abban, hogy továbbra is magabiztosan állj ki az értékeid mellett?

Az energiatakarékos

Javasolod, hogy a közös helyiségekben kapcsolják le a villanyt és az elektronikus eszközöket, amikor nem használják őket, de a családtagjaid vagy szobatársaid azt mondják: „Túlreagálod, nem olyan drága”, és továbbra is pazarlóan élnek.

Helyedbe képzelve: milyen érzés, amikor a praktikus környezetvédelmi intézkedéseket feleslegesnek tartják? Hogyan szeretnéd, ha mások reagálnának a javaslataidra?

A növényi alapú étrend úttörője

Úgy döntesz, hogy több növényi alapú ételt fogyasztasz, hogy csökkentsd a környezeti hatásaidat, de a barátaid folyamatosan megkérdőjelezik a döntésedet, és minden közös étkezéskor viccelődnek a „nyúleledelről”.

Helyedbe képzelve: Hogyan éreznéd magad, ha állandóan kritizálnák az étkezési szokásaidat? Milyen reakciót tartanál támogató jellegűnek a barátaidtól?

A közlekedési forradalmár

Úgy döntesz, hogy autózás helyett gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel közlekedsz, de a barátaid rendszeresen panaszkodnak a „kényelmetlen” közlekedési választásodra, amikor közös programokat szerveztek.

Helyedbe képzelve: milyen érzés, amikor mások terhesnek tartják a fenntartható döntéseidet? Mi segítene abban, hogy kitarts az elhatározásod mellett, és közben megőrizd a barátaiddal való kapcsolatot?