Helyi térképészet

Előkészítés

• Olvassa el a tanári útmutató klímaellenálló képességről és sebezhetőségről szóló részét
• Ismerkedjen meg a helyi ökoszisztémában az éghajlatváltozással kapcsolatos helyi hatásokkal és jövőbeli kockázatokkal.
• Fedezze fel a különböző közösségek és népességcsoportok éghajlati sebezhetőségének különböző szintjeit, figyelembe véve azok kitettségét, érzékenységét és alkalmazkodóképességét. 
• Keressen helyi szakértőket és/vagy helyi szervezeteket, akik segíthetnek az alkalmazkodóképesség fejlesztésében és a regeneráció elősegítésében. 

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

4.4 tevékenység: „Tervezés a reziliencia és a regeneráció érdekében” az éghajlati sebezhetőség és a helyi éghajlati reziliencia építésének megközelítéseinek megértése érdekében.

A tevékenység szintjei/lépései 

1. Felfedezés
2. Projekt

1. szint: Felfedezés 

1. Adjon a tanulóknak térképeket a faluról és környékéről, a városról vagy a vízgyűjtő területről, amelyhez a településük tartozik. A vízgyűjtő terület szintjén végzett munka tudományos szempontból, az éghajlati reziliencia építése szempontjából koherensebb. Ugyanakkor ez a fiatalabb tanulók számára túl nagy területet jelenthet. Számukra könnyebb lehet a településsel vagy akár a kerületekkel kezdeni, ha a város különösen nagy. 
2. A térképek segítségével magyarázza el az éghajlati sebezhetőséget meghatározó kitettséget, érzékenységet és alkalmazkodóképességet. Az egyes éghajlatváltozási hatásoknak való kitettség a domborzattól függ. Az éghajlatváltozás hatásai közé tartozik az árvíz a part menti területeken vagy folyók jelenléte esetén, a hősziget-hatás a sűrűn beépített, fákkal kevésbé borított városi területeken, valamint az erdőtüzek a település körüli erdős területeken. Az éghajlati érzékenységet azzal magyarázhatja, hogy bizonyos csoportok jobban szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól: ezek közé tartoznak például a csecsemők és az idősek hőhullámok vagy árvizek esetén. A megbirkózási képességet illetően példaként említhetjük, mennyibe kerülne egy árvíz által megrongált ház javítása, és milyen átlagos jövedelemmel rendelkeznek a különböző népességcsoportok. Ki tudná megfizetni a javítást? Ki kapna támogatást a családjától és/vagy barátaitól a javítás ideje alatt? 
3. Kérje meg a tanulókat, hogy térképezzék fel azokat a területeket, amelyek az éghajlatváltozás különböző hatásainak vannak kitéve (az éghajlatváltozás hatásainak és a kapcsolódó veszteségeknek a listáját lásd a források között), és ha lehetséges, jelöljék meg a leginkább veszélyeztetett népességcsoportok helyét. 
4. Kérje meg a tanulókat, hogy jelöljék meg azokat a területeket, amelyek erőforrásként vagy eszközként szolgálnak az éghajlati reziliencia építésében, ideértve a város/kerület/falu hőmérsékletét csökkentő zöldterületeket, parkokat, valamint a városban és környékén található bizonyos folyókat/tavakat/csatornákat/vízpartokat, ahol például hőhullámok idején lehet úszni, vagy amelyek szivacsként működve segítenek korlátozni az árvizeket. Az erőforrások között a tanulók jelöljék meg azokat a helyi projekteket is, amelyek hozzájárulnak az éghajlati reziliencia építéséhez vagy az ökoszisztéma helyreállításához, beleértve azokat a helyeket is, ahol tanulhatnak és részt vehetnek. A tanulók keressenek:
   1. önkormányzati éghajlat-alkalmazkodási tervek, ha vannak ilyenek
   2. a zöldítéshez, a természetes állapot visszaállításához, a permakultúrához vagy a városi mezőgazdasághoz hozzájáruló kezdeményezések vagy projektek
   3. hőhullámok esetén a veszélyeztetett csoportokat (pl. idősek, hajléktalanok) támogató kezdeményezések vagy projektek
   4. egyetemi projektek, amelyek hozzájárulnak a helyi éghajlati adatok vagy éghajlat-politikai intézkedések elemzéséhez
   5. a mentális egészség és az éghajlatváltozás határterületén működő kezdeményezések vagy projektek (pl. éghajlati körök vagy éghajlati kávézók). 
5. A térképek színekkel, multimédiás eszközökkel vagy 3D-s szobrászati térképekként is elkészíthetők, az ökoszisztéma külső elemeinek (pl. moha, gallyak) beépítésével, hogy az ökoszisztéma a térképen is megjelenjen.  Ezek első képet adnak mind az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási válaszokról városi, kerületi vagy településszintű bontásban. 

2. szint: Projekt

1. Ennek a tevékenységnek a projektgé alakítása azt jelenti, hogy a tanulók több időt kapnak olyan információk gyűjtésére, amelyek nem állnak rendelkezésre a meglévő térképeken vagy az interneten. Ez hozzájárulhat az információk gyűjtéséhez és új ismeretek létrehozásához, többek között a helyszínen már bekövetkezett nem gazdasági veszteségek és károk tekintetében (az éghajlatváltozás hatásainak, valamint a veszteségeknek és károknak grafikus ábrázolását lásd az alábbi forrásokban). 
2. A tanulók további információkat gyűjthetnek például az éghajlatváltozás hatásainak már érezhető helyszíneiről (pl. erdőtüzek vagy erdőket pusztító rovarkártevők, alacsony vízállás a folyókban vagy a víztartó rétegekben), az érintett állat-, növény- vagy gombafajokról, a károsult tárgyi és szellemi kulturális örökségről, valamint az e hatásoktól még mindig helyreálló ökoszisztémákról vagy helyszínekről. 
3. A tanulók feltérképezhetik a helyi éghajlati szorongással vagy éghajlati gyásszal kapcsolatos információkat, különösen akkor, ha már történt éghajlatváltozással kapcsolatos szélsőséges esemény. Feltérképezhetik a lakosság éghajlatváltozás elleni küzdelemben és az éghajlati reziliencia építésében való részvételét, valamint az általuk végrehajtott intézkedések típusait. Megjelölhetik azokat a helyeket, ahol kollektív szerveződés folyik az éghajlatváltozás és annak hatásainak kezelése érdekében. A térképen feltüntethetők minden egyéb információ, amely a tanulók szerint hasznos lehet az éghajlati hatásokról való többet megtudni és az éghajlati reziliencia érdekében kollektív intézkedéseket hozni. 
4. A térkép nagyon hasznos, esetleg interaktív eszközzé válhat a közösség számára, hogy többet tudjon meg magáról és cselekedjen. Emellett konkrét formát adna a nem gazdasági veszteségeknek és károknak, ami megnyugvást jelenthet a lakosok számára, és nagyon hasznos információkat nyújthat azoknak, akik a veszteségek és károk jobb kezelése érdekében szervezkednek a politikai szinten. 
5. Emellett a tanulók által a térkép kidolgozása érdekében készített számos interjú is jelentős szerepet játszhat a jövőbeli helyi együttműködések alapjainak lefektetésében. 

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Tennivalók

• Ösztönözze a tanulókat, hogy keressenek több, online és helyben elérhető adatbázist és térképet.
• Vegye fel a kapcsolatot a helyi hatóságokkal, hogy hozzáférjen néhány térképhez, és ajánlja fel nekik, hogy megosszák a tanulók által a helyi hatóságokkal együttműködésben készített térképeket.

Ne

• Ne gyűjtsön személyes információkat a lakosokról anélkül, hogy megbizonyosodna azok anonimizálásáról és arról, hogy a lakosok tisztában vannak adataik felhasználásával.  

Alkalmazások

Ha az iskolában vagy egyetemen rendelkezésre állnak, nyugodtan keressen és használjon online eszközöket 3D-s térképek készítéséhez. 

Kérjük, hogy a tanulók egyedi igényeihez igazítsa ezt a tevékenységet, figyelembe véve neurológiai sokféleségüket is. A neurodiverz tanulók számára eszközöket és tevékenységeket adaptálva vegye figyelembe, hogy nem arról van szó, hogy másokat úgy kezeljük, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, hanem arról, hogy ők hogyan szeretnének, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, hallgasson, és legyen nyitott a különböző tanulási és részvételi módszerekre.

Hivatkozások

Ezt a tevékenységet a One Resilient Earth tervezte. 

3D Participatory Mapping: a model to promote socially-inclusive climate action. (2024, October 1). SERVIR SEA. https://servir.adpc.net/news/3d-participatory-mapping-model-promote-socially-inclusive-climate-action 

The Transformative Power of 3D Participatory Mapping in the Yanesha Communal Reserve. (2024). IUCN. https://iucn.org/story/202307/transformative-power-3d-participatory-mapping-yanesha-communal-reserve

Participatory 3D mapping for land use planning and climate change adaptation | PANORAMA. (2019). https://panorama.solutions/en/solution/participatory-3d-mapping-land-use-planning-and-climate-change-adaptation  

Leon, J. X., Hardcastle, J., James, R., Albert, S., Kereseka, J., & Woodroffe, C. D. (2015). Supporting Local and Traditional Knowledge with Science for Adaptation to Climate Change: Lessons Learned from Participatory Three-Dimensional Modeling in BoeBoe, Solomon Islands. Coastal Management, 43(4), 424–438. https://doi.org/10.1080/08920753.2015.1046808 

Meguro, W., Briones, J., Failano, G., & Fletcher, C. H. (2024). A Science and Community-Driven Approach to Illustrating Urban adaptation to Coastal Flooding to inform management plans. Sustainability, 16(7), 2849. https://doi.org/10.3390/su16072849 

USAID NASA SERVIR SEA. (2024, October 8). SERVIR SEA. https://servir.adpc.net/ 

Good practices in participatory mapping: A review prepared for the International Fund for Agricultural Development (IFAD). (2009). https://www.ifad.org/documents/38714170/39144386/PM_web.pdf/7c1eda69-8205-4c31-8912-3c25d6f90055