Improvizációs történetmesélés

Előkészítés

• Keressen példákat a helyi környezetben történelmileg bekövetkezett átalakulásokra.
• Keressen híreket a klímaváltozás miatt aggódó gyermekekről, hogy helyi példát találjon.

A tevékenység lépései

1. Bemelegítés a történetmeséléshez
2. A fő történet bemutatása
3. Időutazás
4. Mesemondás
5. Könyv készítése (opcionális, ha van idő)

1. lépés: Bemelegítés a történetmeséléshez

(5-10 perc)

Opció fiatal tanulók számára: Kérdezd meg a tanulókat, mi a kedvenc ételük, és kérd meg őket, hogy írják le úgy, mintha szuperérzékeik lennének (íz, illat, …).

Idősebb tanulóknak: Mutassa be az „Egy szó egyszerre” improvizációs játékot. Ez egy szórakoztató és egyszerű bemelegítő gyakorlat, amely lehetővé teszi a tanulóknak, hogy megismerkedjenek az improvizáció mint módszerrel. A tanulók egy szóval egyszerre alkotnak egy történetet. A tanulók hangosan javasolnak szavakat, anélkül, hogy előbb felemelnék a kezüket. Ha két vagy több tanuló egyszerre szólal meg, a csoport szavazhat, hogy melyik szó maradjon a történetben. A játék akkor ér véget, amikor a történet természetes befejezéséhez ér, és az a tanuló mondja az utolsó szót, aki az elsőt mondta. Ez a játék nagy csoportoknál működik jól: minél több mesélő van, annál őrültebb lesz a történet.

2. lépés: A fő történet bemutatása

(5-10 perc)

Lehetőség fiatal tanulók számára: Mutass be egy olyan fiatal karaktert, aki ugyanolyan idős, mint a tanulók, és aggódik a jövő miatt (nevezzük őt „Ronnak”). Ez lehet egy kitalált karakter vagy egy valós személy egy újságcikkből (nem valaki, akit a tanulók személyesen ismernek). Mutasd be Ront empatikus módon:

1. Megérted, miért aggódik
2. Komolyan veszed az aggodalmait

Hangsúlyozd, hogy „Ronnak” nagyon szüksége van valakire, aki segít neki elképzelni egy olyan jövőt, amiért izgatott lehet. Ébressz érdeklődést a tanulókban, hogy segítsenek Ronnak, majd kérdezd meg őket, hogy szeretnének-e segíteni. Bátorítsd őket, hogy hangosan fejezzék ki segítőkészségüket!

Idősebb tanulók számára: Magyarázza el a tanulóknak, hogy a jövőről szóló történetek improvizálása segíthet nekünk szórakoztató módon elképzelni radikálisan különböző jövőket. A közös öröm és kreativitás fontos a kívánt jövő közös megalkotásához.

3. lépés: Időutazás

(30 perc)

1. Magyarázza el a tanulóknak, hogy időutazásra indulnak, hogy felfedezzék a 1000 évvel későbbi világot, majd egy könyv formájában meséljenek másoknak a jövőről. 
2. Opció fiatal tanulók számára: Az időutazás előkészítéseként kérdezd meg a tanulókat, hogy szerintük mennyi idő 1000 év. Példák: 
   • Kérdezd meg tőlük, hány nap van egy évben, hány nap van 10 évben, 100 évben és 1000 évben. A válasz körülbelül 365 000. 
   • Kérdezd meg tőlük, hány évesek voltak a szüleik, amikor ők születtek? Hány generáció él 1000 év alatt? (1000:25=40, ami azt jelenti, hogy a dédunokáik (mondd el 38-szor!!!!) 1000 év múlva felnőhetnek).
3. Segítsen a tanulóknak megérteni, hogy mennyi változás történhet 1000 év alatt. Kérje meg a tanulókat, hogy mondjanak példákat az elmúlt 1000 év nagy változásaira a helyi környezetükben, és/vagy adjon példákat evolúciós és történelmi változásokra, például:
   • Evolúciós változások (lassú): A barna medve és a jegesmedve körülbelül 500 000 évvel ezelőtt vált szét, és a jegesmedvének körülbelül 20 500 generációra volt szüksége, hogy alkalmazkodjon az Északi-sarkvidék életkörülményeihez.
   • Epigenetika (gyors): Amikor az óceán felmelegszik, a halikra gyorsabban kelnek ki. A tőkehal ikrái 6 °C-os vízben 16 nap alatt kelnek ki. Ha a hőmérséklet 10 °C-ra emelkedik, a lárvák már 9 nap után kikelnek (ez az embernél öt hónapos terhességnek felel meg). Ez a változás már egy generáció alatt hatással van a gének expressziójára. 
   • Történelmi változás: Az 1020-as években a vikingek viking hajókon jártak a tengereken, és hosszú házakban éltek háziállataikkal. 1024-ben Norvégiában megalakult az egyház, és betiltották a korábbi természeti vallást, körülbelül 200 évvel a kereszténység első jelei után.
   • Társadalmi változás: Norvégiában 30 évnyi küzdelem után sikerült elérni, hogy a nők 1913-ban megszerezzék a választójogot.
   • Összefoglalva: 1000 év múlva teljesen más vallások lehetnek, új szereplők kerülhetnek be a demokráciánkba, az emberek szuperérzékekkel rendelkezhetnek, és más „őrült” mutációk/epigenetikai változások is bekövetkezhetnek. 
4. Állapítsuk meg azt a szabályt, hogy egyelőre feltételezzük, hogy 1000 év múlva minden lehetséges. 
5. Adjunk lehetőséget a tanulóknak, hogy belépjenek a jövőbe: az időutazáshoz a tanulóknak be kell csukniuk a szemüket, és elképzelniük, hogy néz ki a világ 1000 év múlva. Kérdezzük meg tőlük, látják-e. Ha látják, mondjuk nekik, hogy ott vannak, és nyissák ki a szemüket. Kérjük meg őket, hogy írják le a földlakókat (lehetnek bármilyen fajok a Földön) és azt, hogyan élnek. Kérjük a tanulókat, hogy képzeljék el, hogy szuperérzékszerveik vannak, és írják le, hogyan néz ki, milyen illata, hangja és érzése van a jövőnek. 

4. lépés: Mesemondás

(45 perc)

1. Állítson fel alapszabályokat, mielőtt megkérdezi a tanulókat (csoportként), kik a főszereplőik. Tájékoztassa őket, hogy a főszereplőiknek:
   1.  egy csapatot kell alkotniuk, amelyben egy ember és egy nem ember szerepel;
   2.  eredetinek kell lenniük (nem lehet Harry Potter vagy valamilyen TikTok-személyiség);
   3. nem halhatnak meg; 
   4. nem lehetnek kitéve felesleges erőszaknak, és másokat sem tehetnek ki ilyennek.
2. Határozza meg a főszereplőket. Kérdezze meg a tanulókat, kik a főszereplők. Segítsen a tanulóknak gazdag karaktereket kitalálni konkrét kiegészítő kérdésekkel (Hogy néznek ki? Hány évesek? Hogy hívják őket? Honnan ismerik egymást?). Ha a tanulóknak nehézséget okoz az ötletek kitalálása, használja a 2. lépésben megfogalmazott ötleteket kiindulópontként. A tanulók ötletei alapján segítsen nekik összeállítani a „Frankenstein” karaktereket. Határozza meg továbbá:
   1. a szereplők erősségeit és gyengeségeit
   2.  a szereplők „titkos fegyvere”
   3. a szereplők értékei
   4. a karakterek célja
3. Képzelje el a szereplőket a tanulók számára. Egy illusztrátor (lehet tanár vagy tanuló) rajzolja meg a szereplőket egy nagy táblára/papírra, ahogy formát öltenek.
4. Opcionális: Legyenek a szereplők! Kérje meg a tanulókat, hogy álljanak fel, csukják be a szemüket, és próbálják meg elképzelni a szereplőket egy adott környezetben. Kérje meg őket, hogy álljanak be az egyik szereplő helyére. Kérje meg a tanulókat, hogy nyissák ki a szemüket, és nézzenek körül.
5. Kezdje el a történetet közösen. A főszereplők egy küldetésre indulnak, hogy elérjék céljukat. A mesélő (tanár vagy meghívott színész) megkérdezi, mit tesznek a szereplők. Folytassa olyan kérdésekkel, mint: „Mit mondott akkor?”. Egy író (tanár vagy önkéntes) jegyzeteket készít a számítógépen, és a szöveg megjelenik egy nagy képernyőn, hogy a tanulók valós időben láthassák a történet írását. Hamarosan a szereplők döntés előtt állnak, és választaniuk kell. Határozzon meg két alternatív döntést a szereplők értékeinek alapján. Oszd a tanulókat két csoportra (vagy többre), és mindegyiknek add meg a saját alternatíváját a folytatáshoz. A történet most két részre szakad (vagy többre, ha kisebb csoportokat alkottál). 
6. Folytassa a történetet kisebb csoportokban: hagyja, hogy a tanulók átvegyék a történetet, és szabadjára engedjék a fantáziájukat. Egy mesemondó (tanár vagy meghívott színész) segít a csoportnak elmesélni a történetet, és folytatni az írást a számítógépen.
7. Fejezze be a történetet egyénileg: emlékeztesse a tanulókat a szereplők küldetésére. Vajon a szereplők teljesítik a küldetést, és ha igen, hogyan? Kérje meg a tanulókat, hogy egyénileg írják le és/vagy rajzolják le a történet végét papírra. Kérje meg a tanulókat, hogy írják alá a papírokat, és a végén gyűjtsön össze őket.

5. lépés: Készítsen könyvet

1. Fassen Sie die Geschichten zu einem Buch zusammen – physisch oder digital (wenn nach dem Unterricht Zeit bleibt).
2. Optional: Als Hausaufgabe können Lernende das Buch jemandem zu Hause vorlesen.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Tennivalók

• Ne feledje, hogy ebben a jövőben minden lehetséges! Ez a fő szabály. Sok tanuló, különösen a kisgyerekek számára ez a szabály könnyen elfogadható. Azonban azoknak a tanároknak, akik realisztikus forgatókönyvekkel szoktak tanítani, ez kihívást jelenthet. 
• Vegyen fel egy „igen, és” hozzáállást. Mutasson lelkesedést minden ötlet iránt, amit a tanulók előállnak, hogy ösztönözze kreativitásukat, és büszkének és magabiztosnak érezzék magukat.
• Ha egy tanuló olyan ötletet javasol, amely megsérti a szabályokat, kérdezze meg az egész csoportot kíváncsian és ítélkezés nélkül: „Ez összhangban van a szabályokkal?”, ahelyett, hogy „nem” választ adna.

Alkalmazások

Egyes tanulóknak nehéz lehet elképzelni a világot ezer év múlva. Az időtartamot száz évre, vagy bármely más, a tanulók számára legmegfelelőbb időtartamra módosíthatja.

A könyvből színdarab is készíthető. A tevékenység improvizációs színházként is megismételhető, ahol a tanulók elmesélik a történetet, ahelyett, hogy eljátszanák.

Kérjük, hogy a tanulók egyedi igényeihez igazítsa ezt a tevékenységet, figyelembe véve neurológiai sokféleségüket is. A neurodiverz tanulók számára eszközöket és tevékenységeket adaptálva vegye figyelembe, hogy nem arról van szó, hogy másokat úgy kezeljük, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, hanem arról, hogy ők hogyan szeretnének, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, hallgasson, és legyen nyitott a különböző tanulási és részvételi módszerekre.

Hivatkozások

Ez az eszköz a Climate Creativity által adaptálta a színházi megközelítésen alapuló 826-os modellt, amelyet a Saga skriveliga projekt alkalmazott a norvégiai Stavangerben található Sølvberget Könyvtár és Kulturális Központban.