A dilemmás játék

Előkészítés

• Döntse el, hogyan mutatja be a játék diagramját (lásd alább) az osztályteremben. Ehhez szükség lehet a diagram felrajzolására egy táblára, PowerPoint-prezentációba, vagy egy nagy papírlapra. Ha szeretné, kinyomtathatja a diagramot, hogy a tanulók a csoportokban használhassák.

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

• A 3.3.1. „Aktív hallgatás” és/vagy az 5.4.2. „Erőszakmentes kommunikáció” tevékenységek hasznosak lehetnek ennek a tevékenységnek az alapjainak megteremtéséhez, de nem kötelezőek. 

A tevékenység szintjei 

1. Próbálja ki az osztályban
2. Dilemma felkutatása a helyi közösségben

1. szint: Próbálja ki az osztályban

1. Mutassa be a dilemmát: A dilemma olyan helyzet, amikor két vagy több alternatíva közül kell választani, és döntést kell hozni. Dilemmák a mindennapi életben bármikor előfordulhatnak, amikor döntést kell hozni, legyen az egyéni vagy kollektív. Most kérje meg a tanulókat, hogy gondolkodjanak el és reflektáljanak olyan pillanatokra, amikor dilemmában találták magukat: „Milyen dilemmával találkoztatok az utóbbi időben?” Adjon időt a válaszokra és a beszélgetésre. A válaszokat felírhatja egy táblára (vagy hasonlóra), hogy mindenki láthassa őket.
2. Ezután magyarázza el, hogy dilemmában:
   1. gyakran kerülünk konfliktusba a számunkra fontos elvek, értékek és célok között. 
   2. Minden választásnak vannak következményei: pozitívak, amelyeket szeretnénk, és negatívak, amelyekre esetleg nem gondoltunk. Ha döntéshozó vagy, a következményeket olyan területeken keresheted, mint például:
      1. erkölcsi és vallási kötelességek
      2. jogok és kötelezettségek
      3. pszichológiai vagy fizikai trauma veszélye
      4. az emberi jogok tiszteletben tartása
      5. pénzügyi források
      6. gyakorlati okok
   3. Ha nem Ön a döntéshozó, akkor ezeket a lehetőségeket és következményeit egészen másképp értelmezheti.
   4. Az éghajlatváltozással kapcsolatos politikai döntések gyakran dilemmákhoz vezetnek, és minden választásnak messzemenő következményei vannak. Az egyik lehetőség mellett a másik helyett hozott döntésnek a prioritások meghatározásán kell alapulnia. 
3. Ossza a tanulókat 4-6 fős csoportokba. Ezután mutassa be a játékot az alábbiak szerint: 
   1. Képzelje el, hogy minden csoport egy szakértői csoportot képvisel, amelyet az Ön országának környezetvédelmi minisztere bízott meg azzal, hogy felkészüljön a klímaváltozás hatásaira. Számos lehetőséget javasoltak megfontolásra, és minden csoportnak lehet saját új ötlete. Azonban az ezek megvalósításához rendelkezésre álló források korlátozottak, így Ön most dilemmával szembesül: melyik lehetőséget választja? 
   2. Gondolkodjon el: Melyik lehetőségek a leghatékonyabbak? Melyik lehetőségek következményekkel járnak, ha figyelmen kívül hagyja őket? A játékban nincsenek helyes vagy helytelen válaszok – csak a lehetőségek és az Ön döntései. A lehetőségeket az alábbiakban mutatjuk be.
      • Az éghajlatváltozás hatásairól, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességről tanítsanak minden iskolában és egyetemen. 
      • Jelentős beruházások a városi védelmi infrastruktúrába (pl. tengeri gátak vagy folyóparti gátak) és az árvízzel kapcsolatos egyéb meglévő infrastruktúra éghajlatbiztosításába
      • Növelni kell a zöldterületek és a fák számát, többek között a járdák egy részének eltávolításával, hogy csökkenjen a hősziget-hatás a városokban
      • Tegye kötelezővé az összes tető fehérre festését és az utak fehérre festését is
      • Egyéb – Saját javaslat (opcionális)
4. Magyarázza el a játék felépítését:
   1. Az alábbi ábrát tegye ki a táblára (vagy hasonló felületre) osztálytermi referencia- és „mesterábrának”. Kívánt esetben kinyomtatható és kiosztható minden csoportnak referencia céljára. Minden csoport 7 befektetési ponttal rendelkezik, amelyet a különböző lehetőségek között oszthat el. Több pontot kell kiosztani azoknak a lehetőségeknek, amelyeket a csoportok magasabb prioritással kezelnek. A tanulók mind a hét pontot egy lehetőségre fordíthatják, vagy a pontokat a különböző lehetőségek között oszthatják el. 
   2. Ösztönözze a tanulókat, hogy megvitassák egymás között, milyen szempontok alapján rangsorolják az egyes lehetőségeket.
5. Gyűjtse össze és ossza meg az eredményeket
   • Miután a csoportok eldöntötték, hogyan osztják el a pontjaikat, kérje meg minden csoportot, hogy magyarázza el döntését, és helyezze a pontjait a „fő” diagramra.
   • Miután az egész osztály elosztotta a pontjait, tartson osztálybeszélgetést, és gondolkodjanak el a választásokon.  
6. Ösztönözze a tanulókat, hogy gondolkodjanak el az eredményekről.

2. szint: Dilemma felismerése a helyi közösségben

1. Kérdezze meg a tanulókat: Milyen dilemmák vannak a közösségetekben? Tudtok-e olyan dilemmákat azonosítani, amelyek a helyi közösségetek éghajlati ellenálló képességével kapcsolatosak? 
2. Kérje meg a tanulókat, hogy játsszák el a dilemmát, és ha lehetséges, olyan dilemmát válasszanak, amelyet csoportként vagy osztályként meg tudnak oldani.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Tennivalók

• Ösztönözze a tanulókat, hogy a beszélgetések során vegyenek részt önreflexióban.
• Gondoskodjon arról, hogy a beszélgetés és a vita ne váljon versengéssé vagy vitatkozássá.

Ne

• Ne hallgattassa el a tanulókat, és ne bátortalanítsa őket saját véleményük és megoldásaik kifejezésétől. 

Alkalmazások

Ha a tanulóknak nehézséget okoz a feladat megértése, akkor a tevékenység bemutatása az osztály előtt jó módszer a kezdéshez. 

Kérjük, hogy a tanulók egyedi igényeihez igazítsa ezt a tevékenységet, figyelembe véve neurológiai sokféleségüket is. A neurodiverz tanulók számára eszközöket és tevékenységeket adaptálva vegye figyelembe, hogy nem arról van szó, hogy másokat úgy kezeljük, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, hanem arról, hogy ők hogyan szeretnének, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, hallgasson, és legyen nyitott a különböző tanulási és részvételi módszerekre.

Hivatkozások

Ez az eszköz az EBESZ ukrajnai Green Package Project keretében kifejlesztett eszközön alapul.