Tevékenység 5.1.1:

Iskolai komposzt létrehozása

Áttekintés

Az iskolai komposzt létrehozása egy gyakorlati tevékenység, amely megtanítja a tanulóknak a talaj egészségének regenerálásának és a hulladék csökkentésének fontosságát. A komposztálás a szerves hulladékot tápanyagokban gazdag talajjá alakítja, amely felhasználható egészségesebb növények termesztésére, a műtrágyák iránti igény csökkentésére és az iskolai kertek szén-dioxid-megkötő képességének növelésére. Megjegyzés: Svédországban az élelmiszer-komposzt létrehozásához engedély szükséges. Ha kétség merül fel, ellenőrizze a helyi jogszabályokat az élelmiszer-hulladékok és más szerves anyagok komposztálásának lehetőségéről.

Tantervi kapcsolódás

Természettudományok, Földrajz, Tantárgyközi és globális kompetenciák

Fejlesztett kompetenciák

Gondoskodás, Együttműködés, Összekapcsolódáson alapuló gondolkodás, A természettel való kapcsolat

Előkészítés

  • A komposztládákhoz szükséges anyagok beszerzése 

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

  • A komposztálás alapelveinek alapvető ismerete

A tevékenység lépései

  1. A komposztládák/szerkezetek építése
  2. Hulladék elhelyezése
  3. Karbantartás és nyomon követés
  4. A komposzt felhasználása

1. lépés: A komposztládák/szerkezetek építése

  1. Készítsen vagy szereljen össze egy komposztládát fa raklapokból vagy más anyagokból, ügyelve arra, hogy a lécek vagy lyukak biztosítsák a levegő áramlását. A ládának három fő részre kell oszlania: egy rész az új hulladékok tárolására, egy rész az aktív komposztálásra és egy rész a kész komposzt tárolására.
  2. Magyarázza el, miért fontos a zöld és barna anyagok réteges elhelyezése, a komposzt nedves, de nem vizes állapotának fenntartása, valamint a rendszeres forgatás az oxigénellátás érdekében.
Learners building a compost bin. Photo: Marte Maurabakken/Climate Creativity.
Komposztládát építő tanulók. Fotó: Marte Maurabakken/Climate Creativity.

2. lépés: Hulladéklerakás

  1. Vonja be a tanulókat az iskolai ebédből származó szerves hulladékok (pl. gyümölcshéjak, zöldséghulladékok) rendszeres komposztba helyezésébe. Emlékeztesse őket, hogy barna anyagokat (pl. leveleket vagy kartont) is adjanak hozzá a jó egyensúly fenntartása érdekében.
  2. Tanítsa meg a tanulóknak, hogy mely anyagok komposztálhatók és melyek nem (pl. hús, tejtermékek, zsíros ételek).


3. lépés: Karbantartás és nyomon követés

  1. Rendszeresen (hetente vagy kéthetente) forgassa át a komposztot lapáttal vagy villával, hogy levegőhöz jusson, és így gyorsuljon a bomlási folyamat. 
  2. Figyelje a komposzt állapotát: hőmérséklet, nedvesség és szag (nem szabad rossz szaga lenni).
  3. Amikor a komposzt sötét és morzsás lesz (kb. 3-4 hónap), akkor készen áll az iskolai kertben vagy virágágyásokban való felhasználásra.

4. lépés: A komposzt felhasználása

  1. A kész komposztot használja a kerti talaj dúsítására, elősegítve az egészséges növénynövekedést. Beszéljék meg, hogy ez a folyamat hogyan járul hozzá a szén-dioxid-megkötéshez és a talaj regenerációjához, és kapcsolják össze az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és a.

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Tennivalók

  • Helyezze a komposztládát napos helyre, hogy elősegítse a bomlást.
  • Győződjön meg arról, hogy a terület a tanulók és a személyzet számára hozzáférhető, de az osztálytermektől távol van, hogy elkerülje a szagokat és a kártevőket.
  • Tartsa a komposztládákat fedve, hogy rágcsálók, rovarok vagy kóbor állatok ne jussanak be.
  • Helyezzen a komposztládák mellé egyértelmű táblákat, amelyek jelzik, hogy mit lehet és mit nem lehet komposztálni. A ládákat fel is címkézheti élelmiszer-hulladékok, barna anyagok és nem komposztálható tárgyak számára.
  • Opcionális: Alakítson egy csapatot a tanulókból, tanárokból és esetleg a szülőkből vagy a személyzetből, akik felelősek lesznek a komposztáló rendszer kezeléséért.

Ne

  • Ne tegyen bele húst, tejterméket vagy zsíros ételeket, mert ezek vonzzák a kártevőket és lassítják a bomlást.  Ne tegyen bele műanyagot, üveget vagy fémet sem, mert ezek szennyezhetik a komposztot. 
  • Ne tegyen bele beteg növényeket vagy magokat tartalmazó gyomokat, mert ezek túlélhetik a komposztálási folyamatot, és a komposzt felhasználásakor betegségeket vagy gyomokat terjeszthetnek a kertjében.

Alkalmazások

Ha a tanulók nagyon fiatalok vagy mozgásuk korlátozott, fontolja meg alternatívaként a gilisztás komposztálót (vermikomposztálás). Ez a módszer könnyebben kezelhető és beltéren is elvégezhető. Itt találhat további információkat a vermikomposztálásról az iskolában

A komposztáló eszközt összekapcsolhatja a permakultúra kert létrehozásával és fenntartásával (5.1.2)

Kérjük, hogy a tanulók egyedi igényeihez igazítsa ezt a tevékenységet, figyelembe véve neurológiai sokféleségüket is. A neurodiverz tanulók számára eszközöket és tevékenységeket adaptálva vegye figyelembe, hogy nem arról van szó, hogy másokat úgy kezeljük, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, hanem arról, hogy ők hogyan szeretnének, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, hallgasson, és legyen nyitott a különböző tanulási és részvételi módszerekre.

Hivatkozások

Ezt a tevékenységet a REAL School Budapest tervezte.

Trautmann, N. M., & Krasny, M. E. (1998). Composting in the classroom: Scientific inquiry for high school students. Kendall/Hunt Publishing Company.

Ha részletesebb útmutatót szeretne az iskolai komposztálásról, javasoljuk, hogy olvassa el: School Composting – Let’s Get Growing!  Guide from Cornell Waste Management Institute.

Photo by Carmelo Zamora, REAL School Budapest

Alapvető információ

  • Korosztály: 6+
  • Időtartam: Hosszabb projektek
  • Csoportméret:

Osztály vagy az egész iskola részvétele.

  • Nehézségi szint: Közepes

  • Szükséges anyagok/hely: Komposztládák vagy azok elkészítéséhez szükséges anyagok, Szerves hulladék (gyümölcs héja, zöldséghulladék), Barna anyagok (levelek, karton), lapát vagy vasvilla.
  • Helyszín: Kültéri

  • Külső érdekelt felek bevonása: Nem feltétlenül.