Mindennapi szuperhős – a saját erősség gyakorlása

Előkészítés

• Gondolkodjon el, mi a saját legfőbb erőssége. 

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

• Értékeinek feltárása (3.5.2. feladat)

A tevékenység lépései

1. Ki a te szuperhősöd?
2. Egymás szuperhőseivé válás
3. Erősnek érezni magunkat
4. A saját erősséged gyakorlása
5. Képzelj el egy szuper világot

1. lépés: Ki a te szuperhősöd?

(10 perc)

1. Kérdezd meg a tanulókat, ki a kedvenc szuperhősük és mik az erősségeik. Ha fizikai erőre vagy természetfeletti képességekre, például repülésre vagy falmászásra koncentrálnak, akkor adj hozzá példákat „lágy” erősségekre (értékekre), például hűség, bátorság, türelem, szeretet (pl. Harry Potter anyja), gondoskodás, kedvesség és kíváncsiság. 
2. Kérdezd meg a tanulókat, hogy van-e valaki az életükben, aki számukra szuperhősnek számít. Kérd meg őket, hogy osszák meg, miért és hogyan. 
3. Írja le az összes tanuló által megosztott erősségeket, hogy azok jól láthatóak legyenek a képernyőn/táblán.

2. lépés: Egymás szuperhőseivé válás

(10 perc)

1. Adjon minden tanulónak egy papírt, és kérje meg őket, hogy írják a lap tetejére: „Szerintem te…”, majd ragasszák a hátukra. Ez lesz a szuperhős köpenyük. 
2. Adjon minden tanulónak egy színes tollat. A tanulók lassan mozognak a teremben, és egymás hátára (a papírra) írják az erősségeiket. A tanulók csendben járkálnak és írnak, és Ön bekapcsolhat zenét, hogy még szórakoztatóbb legyen. 
3. Mielőtt elkezdenének írni, állapodjanak meg abban, hogy csak valódi erősségeket (pozitív szavakat) írhatnak. Ha a tanulóknak ötletre van szükségük, megnézhetik az erősségek listáját a képernyőn/táblán.
4.  Amikor a tanulók befejezték a sétát és az írást, kérje meg őket, hogy üljenek le, nézzék meg a papírjukat/szuperhős köpenyüket, és karikázzák be azokat az erősségeket, amelyeket gyakorolni szeretnének. Ha úgy találják, hogy valamelyik erősségük hiányzik, maguk is hozzáadhatják a papírhoz.

---

Tanuló ír egy másik tanuló szuperhős köpenyére. Fotó Marte Maurabakken/Climate Creativity & Carmelo Zamora/REAL School Budapest.

---

3. lépés: Erősnek érezni magunkat

(10 perc)

1. Kezdjen egy mozgásos játékkal, amelynek célja, hogy jól érezzük magunkat és erőseknek érezzük a testünket. Mutassa be a játékot egy másik tanárral vagy egy felkészült tanulóval, mielőtt elmagyarázná a szabályokat.
   1. Ossza a tanulókat két csoportba (A és B).
   2. A tanuló mozdulatlanul áll, míg B tanuló a kezét finoman A tanuló fejére helyezi. A tanuló követi B tanuló kezeinek mozdulatait. Amikor B tanuló a kezének súlyát A tanuló fejére helyezi, A tanuló guggoló pozícióba ereszkedik. Amikor B tanuló felemeli a kezét, és eltávolítja a súlyát, A tanuló feláll. Végezzék el ezt a gyakorlatot körülbelül 3 percig, majd kérjék meg a tanulókat, hogy cseréljenek szerepet. 
2. Kérje meg a tanulókat, hogy osszák meg, hogyan érezték magukat a mozgásos játék során.

4. lépés: A saját erősség gyakorlása

(10 perc)

1. Kérdezd meg a tanulókat, hogyan szeretnék gyakorolni a jellegzetes erősségüket. Ezeknek egyszerű dolgoknak kell lenniük, amelyeket egy héten át minden nap meg tudnak csinálni. Például gyakorolhatják a bátorságot azzal, hogy kipróbálnak valami újat, például megkóstolnak egy új ételt; a kedvességet azzal, hogy segítenek egy testvérnek; a türelmet azzal, hogy megnézik a naplementét a szülőjükkel (ha a fiatalabb tanulóknak még nem kell lefeküdniük). 
2. Bátorítsd a tanulókat, hogy egy héten át minden nap gyakoroljanak (és minden nap kérdezd meg tőlük, mit csináltak, és éreztek-e változást azelőtt és utána). 
3. Zárja a gyakorlatot azzal, hogy mindenkit felállít, és szuperhős pózba állít.

5. lépés: Képzeljünk el egy szuper világot

1. Mutassa be a „szuper világ” ötletét, ahol mindenki gyakorolja az erősségeit. Ez egy utópikus világ lenne, amely teljes mértékben megtestesíti erkölcsi eszményeinket. 
2. Kérje meg a tanulókat, hogy rajzolják le az utópikus világukat, ahol megmutatják, hogyan nézne ki a világ, ha az általuk gyakorolt erősségeket mindenki gyakorolná az egész világon, minden időben. Például: Hogyan nézne ki a világ, ha mindenki kedves és felelősségteljes lenne?

Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Tennivalók

• Győződjön meg arról, hogy támogatást nyújt azoknak a tanulóknak, akik nem tudják, mit írjanak egymás „köpenyére”. Például adhat ötleteket, mit írhatnának a tanulók, és/vagy elmagyarázhatja, hogy ebben a játékban a helyesírás nem fontos. Szükség esetén a tanulóknak lehetőséget adhat arra, hogy írás helyett rajzoljanak. 
• Győződjön meg arról, hogy minden tanuló legalább egy erősséget írjon a papírjára. Ezt úgy biztosíthatja, hogy megkéri a tanulókat, hogy rajzoljanak egy bizonyos számú négyzetet/vonalat a papírjukra, és győződjön meg arról, hogy minden négyzet/vonal kitöltve van.

Ne

• Ne mondd, hogy valaki, akit a tanulók említenek, nem szuperhős, csak folytasd, ha egy tanuló viccel. Kérd meg a tanulókat, hogy magyarázzák el, miért gondolják, hogy valaki szuperhős, de ne kényszerítsd őket, hogy felsorolják az erősségeiket, nem baj, ha nem találnak megfelelő szavakat. 
• Végül, amikor a tanulókat megkérik, hogy vegyenek fel szuperhős pózokat, ne kommentálja, hogy a pózuk „túl gyenge” vagy „túl félénk”, minden kifejezési módjuk rendben van (amíg nem okoz kárt másoknak).

Alkalmazások

• Kínáljon többféle részvételi lehetőséget. A tanulók írás helyett rajzokkal, matricákkal, fotókkal vagy hangulatjelekkel is leírhatják az erősségeiket. Egyesek inkább szóban vagy segítő eszközökkel osztják meg gondolataikat.
• Használjon előre kitöltött szókincset vagy vizuális segédeszközöket. Nyújtson a tanulóknak nyomtatott vagy digitális lapot, amelyen illusztrált erősségek vagy emojik közül választhatnak, ez különösen hasznos lehet diszlexiás, autista vagy korlátozott íráskészségű tanulók számára.
• A „köpeny” tevékenységet kisebb csoportokban szervezze meg. Azok számára, akiket a nagy, zajos környezet túlterhel, vagy akiknek nehézséget okoz a strukturálatlan társas interakció, a köpenyírási feladatot 3–4 fős csoportokban, felnőtt segítségével végezze.

Kérjük, hogy a tanulók egyedi igényeihez igazítsa ezt a tevékenységet, figyelembe véve neurológiai sokféleségüket is. A neurodiverz tanulók számára eszközöket és tevékenységeket adaptálva vegye figyelembe, hogy nem arról van szó, hogy másokat úgy kezeljük, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, hanem arról, hogy ők hogyan szeretnének, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, hallgasson, és legyen nyitott a különböző tanulási és részvételi módszerekre.

Hivatkozások

Ezt a tevékenységet a Climate Creativity tervezte.

Galloway, R., Reynolds, B., Williamson, J. (2016). Strengths-Based Teaching and Learning Approaches for Children. In: Fan, S., Fielding-Wells, J. (eds) What is Next in Educational Research?. SensePublishers, Rotterdam. https://doi.org/10.1007/978-94-6300-524-1_19

Hiemstra, D., Van Yperen, N.W. The effects of strength-based versus deficit-based self-regulated learning strategies on students’ effort intentions. Motiv Emot 39, 656–668 (2015). https://doi.org/10.1007/s11031-015-9488-8

Brownlee, Keith, Edward Peter Rawana, and Julia MacArtthur. “Implementation of a strengths-based approach to teaching in an elementary school.” Journal of Teaching and Learning 8.1 (2012).