Tevékenység 2.4.3:

Természetjárás

Áttekintés

A „Természetkalandok” egy rugalmas szabadtéri tevékenység, amely különböző irányított vagy önálló élmények révén ösztönzi a tanulókat a természet felfedezésére, megfigyelésére és megismerésére. Legyen szó erdei túráról, kenuzásról egy csendes tavon, csillagok alatt való táborozásról vagy szabad játékról a természetben, a „Természetkalandok” mélyebb kapcsolatot teremt önmagunkkal, másokkal és a természeti világgal. A tevékenység célja, hogy a tanulók különböző természeti környezetbe merülve fokozzák a csodálat és a tisztelet érzését, miközben a természetben felmerülő kihívások leküzdésével rezilienciájukat is fejlesztik. A rugalmasság, a felfedezés és a reflexió hangsúlyozásával a pedagógusok olyan értelmes élményeket nyújthatnak a tanulóknak, amelyek megfelelnek sokszínű igényeiknek és érdeklődésüknek. Minden kaland egyedülálló lehetőséget kínál a fejlődésre, a tanulásra és a kapcsolatok építésére.

Tantervi kapcsolódás

Természettudományok, Földrajz, Testnevelés és egészség, Tantárgyközi és globális kompetenciák

Fejlesztett kompetenciák

Alkalmazkodóképesség, Érzelmi intelligencia, Érzelmek szabályozása, Összekapcsolódáson alapuló gondolkodás, A természettel való kapcsolat, Önreflexió

Előkészítés

  • Győződjön meg róla, hogy előre tudja a helyszínt. Fontos, hogy előzetesen felkeresse a helyszínt, és kockázatértékelést végezzen a tevékenységre vonatkozóan.

A tanár által először gyakorolt kompetenciák/tevékenységek

  • Szükség lehet a különböző tevékenységek előzetes ismeretére, vagy helyi idegenvezető vagy szakértő segítségére.

A tevékenység lépései

  1. Indulás előtt
  2. A természetben

Akár egy erdei túra, kenuzás egy csendes tavon, csillagok alatt való kempingezés, vagy szabad játék a természetben, van egy sor lépés, amely segíthet az indulásban:

1. lépés: Indulás előtt

  1. Határozd meg a célt. Határozd meg a természeti kaland célját és szándékát. A tudatosságot, a csapatmunkát és a problémamegoldást vagy a természethez való kapcsolódást szeretnéd elősegíteni? A cél tisztázása segít a tapasztalatot a csoport igényeihez és érdeklődéséhez igazítani, függetlenül attól, hogy gyermekekről, felnőttekről vagy vegyes csoportról van szó.
  2. Válassza ki a megfelelő környezetet. Válasszon olyan környezetet, amely megfelel a szándékának és a csoport igényeinek. Ez lehet erdő, tengerpart, park, folyó vagy akár városi zöldterület is. A környezet meghatározza a lehetséges tevékenységek típusát, például túrázás az erdőben, kenuzás a tavon vagy szabad játék a réten.
  3. Teremtsen biztonságos és befogadó légkört. Ehhez fel kell készülni az olyan kihívásokra, mint az időjárás, a terep és a csoportdinamika. 
  4. Fontolja meg, hogy változatos részvételi lehetőségeket kínáljon. Nem minden tanuló ugyanúgy kapcsolódik a természethez. Egyesek inkább az aktív mozgást kedvelik, mint a túrázás vagy a kenuzás, míg mások a nyugalomban találnak örömöt, például a fa alatt meditálva vagy a tájat rajzolva. Kínáljon különböző típusú tevékenységeket, hogy kielégítse a különböző érdeklődési köröket és kényelmi igényeket, és hagyja, hogy a tanulók maguk válasszák ki a számukra legmegfelelőbbet.
  5. Készüljön fel arra, hogy a csoport energiájához, az időjárási körülményekhez vagy váratlan felfedezésekhez igazítsa a tevékenységet. A rugalmasság lehetővé teszi a spontán tanulási pillanatokat – például a vadon élő állatokkal való találkozást vagy egyedi természeti jelenségek megfigyelését –, amelyek mélyebb elkötelezettséghez és tanuláshoz vezethetnek.
Learners setting up their tents to spend a night camping under the stars. Photo by Carmelo Zamora, REAL School Budapest
A tanulók sátrakat állítanak fel, hogy egy éjszakát a csillagok alatt töltsenek. Fotó: Carmelo Zamora, REAL School Budapest

2. lépés: A természetben

  1. Tájékoztassa a tanulókat a biztonsági előírásokról, és határozza meg a határokat, például a felfedezésre kijelölt területeket és a viselkedési elvárásokat a tanulók és a környezet védelme érdekében.
  2. Ösztönözze a tanulókat, hogy saját tempójukban fedezzenek fel és fedezzenek fel. Ösztönözze a kíváncsiságot, és hagyja, hogy a tanulók maguk válasszák az utat – legyen az egy ösvény követése, patakban gázolás, dombra mászás vagy egyszerűen csak csendes ülés és megfigyelés. A hangsúly a természet közvetlen megtapasztalásán van, a csodálat és a személyes kapcsolat kialakításán.
  3. Ösztönözze a tanulókat, hogy játékosan éljék meg a természetet, legyen szó menedék építéséről, természeti játékokról vagy talált tárgyakból készült műalkotások készítéséről. Az öröm és a játék hatékony eszközök a kapcsolatok építéséhez és a tanuláshoz.
  4. Vezessen kíváncsisággal. Tegyen fel nyitott kérdéseket, és ösztönözze a tanulókat, hogy ők is tegyenek fel kérdéseket. „Mit veszel észre itt? Mi lep meg? Hogyan érzed magad ezen a helyen?”
  5. A felfedezés után gyűjtsük össze a csoportot, hogy megbeszéljék és megosszák tapasztalataikat. Ez történhet csoportos beszélgetések, történetmesélés, naplóírás vagy kreatív kifejezésmódok, például rajzolás vagy versírás formájában. Ösztönözze a tanulókat, hogy gondolkodjanak el azon, mit vettek észre, mit éreztek, és mit tanultak magukról, másokról és a természetről.

Képek egy természeti kalandról, amelynek során a csoport kenuval indult felfedezőútra a Dunán. Fotó: Carmelo Zamora, REAL School Budapest


Mit tegyünk és mit ne tegyünk

Alkalmazások

Kérjük, hogy a tanulók egyedi igényeihez igazítsa ezt a tevékenységet, figyelembe véve neurológiai sokféleségüket is. A neurodiverz tanulók számára eszközöket és tevékenységeket adaptálva vegye figyelembe, hogy nem arról van szó, hogy másokat úgy kezeljük, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak, hanem arról, hogy ők hogyan szeretnének, hogy bánjanak velük. Kérdezzen, hallgasson, és legyen nyitott a különböző tanulási és részvételi módszerekre.

Hivatkozások

Ezt a tevékenységet a REAL School Budapest hozta létre.

Louv, R. (2008). Last Child in the Woods: Saving Our Children from Nature-Deficit Disorder. https://richardlouv.com/books/last-child/ (Highlights the benefits of unstructured play in nature for cognitive and emotional development)

Ewert, A., & Yoshino, A. (2011). The influence of short-term adventure-based experiences on levels of resilience. Journal of Adventure Education and Outdoor Learning, 11(1), 35–50. https://doi.org/10.1080/14729679.2010.532986

Gray, P. (2011). The Decline of Play and the Rise of Psychopathology in Children and Adolescents. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ985541.pdf (Emphasizes the importance of free play in natural settings for mental health and resilience)

Kuo, M., Barnes, M., & Jordan, C. (2019). Do experiences with nature promote learning? converging evidence of a Cause-and-Effect relationship. Frontiers in Psychology, 10. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.00305  (Shows that time in nature improves attention, learning, and creativity).

Sando, O. J., & Kleppe, R. (2019). Enabling Risky Play in Early Childhood Education and Care: The Importance of the Physical Environment.(Discusses how outdoor activities that involve risk-taking build resilience and problem-solving skills in children).

Pictures of a nature adventure in which the group embarked on a canoe expedition along the Danube. Photo by Carmelo Zamora, REAL School Budapest

Alapvető információ

  • Korosztály: 6+
  • Időtartam: Egy vagy két óra (kb. 45-90 perc), Hosszabb projektek
  • Csoportméret:

  • Nehézségi szint: Alapvető

  • Szükséges anyagok/hely: Kényelmes ruházat és cipő a szabadtéri felfedezéshez. Füzetek, tollak, és opcionálisan természetismereti útikönyvek vagy terepkönyvek. Elsősegélydoboz.
  • Helyszín: Kültéri

  • Külső érdekelt felek bevonása: Nem feltétlenül.